Magyarország zárt, magába forduló társadalom, és ez nemigen változik az idő múlásával - derül ki a Tárki legújabb kutatásából. Ennek okáról és hátrányairól kérdezte az InfoRádió Tóth István György vezérigazgatót.
1
Egy társadalom zártságának leginkább a szabadság iránti tisztelet, az érdekérvényesítés, a tolerancia, az egymás és az intézmények iránti bizalom vagy az önállóság szintje a fokmérője.
Számos előnye van például annak, ha az emberek bíznak egymásban - mutatott rá Tóth István György. Az ilyen országok olcsóbban működnek, és hatékonyabban is.
A bizalmatlanság következményeképpen hosszabbak a szerződések, drágábbak a tranzakciók, több embert foglalkoztat a biztonsági ipar, magasabbak a kerítések - fogalmazott a vezérigazgató.
A sikeres emberek is falba ütköznek, ha tevékenységüket a bizalomra kellene építeniük, ugyanakkora az elemző szerint nemcsak gazdaságilag rossz bizalmatlan társadalomban élni.
A Tárki felméréséből kiderül: a megkérdezettek 75 százaléka általában nem bízik másokban.
A vezérigazgató szerint egy erősebb középosztály teljesen más társadalmi, morális és gazdasági szerkezetet alakíthatott volna ki Magyarországon. Az is gondként jelentkezett, hogy a rendszerváltás után nem jöttek létre vagy elsorvadtak azok a munkahelyek, ahol dolgozhattak volna az alacsonyan képzett emberek.
A vezérigazgató szerint a többi mellett azért nem erősödött meg ez a réteg, mert például a privatizációban nem ez volt a cél, hanem az államháztartás bevételének növelése.
Hanganyag: Exterde Tibor
