A magyarok többsége szerint a gyermek a boldogság legfontosabb tényezője, ugyanakkor minél képzettebb valaki, annál nagyobb a különbség aközött, hogy hány gyereket tervez - és hányra vágyik. Ez derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanulmányából. Kopp Mária, az intézet tudományos igazgatóhelyettese egy budapesti fórumon ismertetve az eredményeket elmondta: a gyermeket vállaló családokat az államnak jobban kellene segítenie.
1
A nők és a férfiak 70%-a úgy gondolja, hogy boldogtalan lehet az, akinek nincs gyereke. Ez olvasható abban a tanulmányban, amelyet Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese készített. A szakember kifejtette: az általános iskolát végzettek esetében megszületnek a tervezett gyerekek, míg a képzettebbek esetében a tervezett és vágyott gyerekszám között nagy különbség van.
"Húsz fiatalnak 11 gyereke születik csak ma Magyarországon, és 23 gyereket szeretnének. A kérdés, hogy miért van ez? Az utóbbi időben döbbentem rá, hogy sok mindennek van minisztériuma, felelőse, de annak, hogy mitől függ az, hogy megszülethetnek-e a gyerekek, van-e jogunk megszülni a kívánt, tervezett gyerekeket, ennek nincs minisztériuma, felelőse az országban. Ezért gondoltuk, hogy egy erős lobbiszervezetet kell létrehozni, hogy segítsük a tervezett és kívánt gyerekek megszületését" - hangsúlyozta a kutató.
A professzor szerint ugyanakkor nemcsak a civil kezdeményezésre, hanem az állam segítségére is szükség van.
Kopp Mária érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a részmunkaidő, az otthoni munka és a rugalmas munkaidő aránya. Mindenhol máshol, a szomszédjainknál is meg tudják ezt oldani, Magyarországon miért nem? - tette felé a kérdést, és rögtön meg is válaszolta: azért, mert egyértelműen kiderül, hogy azokban az országokban merik világra hozni a kívánt gyermeket az asszonyok, ahol vissza tudnak menni a korábbi hivatásukba.
Kopp Mária felidézett egy másik felmérést, amely szerint Zimbabwe után Magyarországon a legreménytelenebbek az emberek a jövőjüket tekintve, ráadásul úgy vélik, hogy az élet öt év múlva sem lesz jobb.
A szakember úgy véli: nehezíti a demográfiai helyzetet, hogy a Magyarországon élő három millió magányos ember egymásra találásának nem kedvez a társadalom. A professzor szerint jelenleg az a felismerés hiányzik, hogy a változtatás mindannyiunk érdeke: az országé, a politikusoké, a gazdaságé, és nem utolsó sorban a családoké.
Gál Ildikó
