A magyar külügyminiszter szerint Sólyom László köztársasági elnök bölcsen döntött, amikor nem ment át a határon Révkomáromba a Szent István szobor avatóünnepségére. Balázs Péter az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: az államfő így áldozatnak tűnt, és ezzel szolidaritást váltott ki sokakból.
1
Szeptember 10-én lesz Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő találkozója a magyar-szlovák határ közelében. Az InfoRádió Aréna című műsorában a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a találkozón az utóbbi időben jelentkező súlyos problémák és a két ország egyéb ügyei is a tárgyalóasztalra kerülnek.
Balázs Péter a magyar-szlovák feszültségről elmondta: a dunaszerdahelyi meccs után volt egy jó szándékú közeledés a két ország között, és akkor még úgy tűnt, új fejezetet lehet nyitni a kapcsolatokban.
Ez azonban nem sikerült. Nem sokkal a botrányos mérkőzés után a szlovák parlamentben az állítólagos magyar veszélyről tartottak ülést, ezután jött a nyelvtörvény elfogadása, majd Sólyom László "szégyenletes" feltartóztatása a határon augusztus 21-én.
A Sólyom-incidens egyszeri eset, amelynek soha többé nem szabad előfordulnia - hangoztatta Magyarország korábbi uniós biztosa, aki szerint ezt semmilyen ürüggyel nem lehetett volna megtenni. Úgy vélte: Szlovákia a lehető legrosszabb megoldást választotta azzal, hogy egy "sebtében összetákolt jegyzékben" tiltotta meg a magyar államfő belépését szlovák területre.
Arról, hogy az unió miért nem reagált gyorsabban és keményebben az incidensre és a nyelvtörvény elfogadására a magyar külügyek vezetője azt mondta: az Európai Unióban nyáron hosszú szünet van, gyakorlatilag nem is működik ilyenkor, ez indokolta a lassabb reagálást.
Balázs Péter hozzátette: a kormány tájékoztatta az uniós Miniszteri Tanács soros svéd elnökét a helyzetről, és az unió Bizottságához is fordultak már. Az uniónak az ilyen incidensekre nincsen szabálya, mivel senki nem gondolta volna, hogy egy tagállam nem engedi be területére a másik, szomszédos tagállam államfőjét - fogalmazott a külügyminiszter.
Sok mindent lehetett volna tenni rögtön az incidens után, de azok elhamarkodott, meggondolatlan lépések lettek volna - vélte Balázs Péter, aki hozzátette: Magyarország és Szlovákia két kocsmai verekedőnek tűnt volna fel a nemzetközi színtéren.
Magunk mellé kell állítani a nemzetközi közvéleményt, ezért nem lehet pofonra pofonnal válaszolni. Sólyom László bölcsen nem erőltette a határátlépést, pedig megtehette volna, hogy kierőszakolja a konfliktust. Így azonban az áldozat szerepében tűnt fel, és szimpátiát keltett sok országban - mondta Balázs Péter.
Lehet védeni az államnyelvet, de nem így A szeptember 1-jével hatályba lépett szlovák államnyelvtörvényről a külügyek vezetője elmondta: többek között az a baj vele, hogy a kisebbséggel szemben akarja védelmezni a többség nyelvét. Az államnyelv védelme minden országnak szíve joga, de nem a kisebbséggel, hanem külső, fenyegető hatásokkal szemben kell védeni - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint ez a törvény a civil élet olyan szféráiba is belenyúl, amelyeket nem lehet nyelvi kérdéseknek tekinteni.
Balázs Péter szerint az is problémát jelent, hogy szokatlanul széles skálán mozognak a szankciók, és hiányzik a pontos iránymutatás a szabálysértési tételhez.
A magyar kormány célja, hogy az EBESZ ajánlása szerint Szlovákia egészítse ki az államnyelvtörvényt a kisebbségi nyelv védelméről szóló passzussal, hogy a szlovák és a kisebbségi nyelvek életszerű használata biztosítva legyen - hangoztatta a külügyminiszter.
Hanganyag: Mong Attila
