Az MSZP és a Fidesz hetek óta össztűz alatt tartja a Magyar Nemzeti Bank elnökét: a szocialisták a kamatok magasan tartása, a Fidesz pedig emellett vélt offshore-ügyletei miatt bírálja Simor Andrást. Csaba László, a Közép-európai Egyetem közgazdászprofesszora az InfoRádiónak azt mondta: az MSZP két éve törököt fogott Simor Andrással, a jegybankelnök ugyanis határozott, független politikát folytat.
1
A konvergenciatanács működése idején a jegybankelnök jóban volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a kormány azonban röviddel később rájött, hogy törököt fogott Simor Andrással - mondta az InfoRádiónak Csaba László közgazdászprofesszor. Az MNB első embere ugyanis határozott, konzervatív pénzpolitikai nézeteket vall, emiatt nem hajtotta végre azokat a könnyítéseket, amelyeket a kabinet elvárt tőle az utóbbi időszakban - tette hozzá a Közép-európai Egyetem tanára.
A jó viszony később annyira megromlott, hogy Simor András februárban még lemondásra is felszólította Gyurcsány Ferencet, ezzel az áruló szerepébe kényszerült, balról tehát semmiképp sem ő a legideálisabb személy a nemzeti bank élén - magyarázta Csaba László. A Fidesz ellenzékben sokkal könnyebben kritizálja a jegybankelnököt, hiszen nem nyomja a vállát a kormányzati felelősség - fűzte hozzá.
Nem lesz vagyonvizsgálat
Nem rendeli el vagyonnyilatkozati eljárás megindítását Simor András jegybankelnökkel szemben Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. Az eljárást a fideszes Répássy Róbert kezdeményezte június elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ellen.
A mentelmi bizottság szocialista elnöke közölte: Simor András a vagyonnyilatkozatát - a házszabály vonatkozó bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a kezdeményező által kifogásoltakon is túlmenően kiegészítette, kijavította, megmagyarázta, a pontosításokat pedig a nyilvános vagyonnyilatkozatában feltüntette.
Géczi József Alajos kifejtette: Simor András az egyéb közlendők rovatában feltüntette az általa tulajdonolt gazdasági társaságban elhelyezett befektetéseit, illetve a cég személyesen általa használt gépkocsiját. "Ezzel megmagyarázta a kezdeményező által felvetett pénzvagyonmozgás ellentmondásait".
Simor Andrásnak az MSZP és a Fidesz is felrója, hogy túl magas a jegybanki alapkamat. Ezzel kapcsolatban a közgazdászprofesszor úgy vélekedett: egy kis, nyitott országban nincs önálló kamatpolitika, ha az árfolyam többé-kevésbé rögzített. A politikusok ezt nem szokták tudni, így azt gondolják, hogy a monetáris tanács és a nemzeti bank vezetése éppen úgy maga diktálja kamatot, mint a nyolcvanas években - jegyezte meg.
A pénzügyminiszter általában politikai jelölt, míg a jegybank elnöke valamilyen hosszú távú célt képvisel - mondta Csaba László, hozzátéve: nem baj, ha a két poszt betöltőjének szempontjai nem esnek egybe, az viszont igen, ha nincsenek egymással beszélő viszonyban.
A szakértő szerint a monetáris tanács tagjainak döntését az is befolyásolhatja, hogy egy ideje nyilvánosságra hozzák, melyikük hogyan szavazott a kamatdöntő ülésen. Bármi is a politikai meggyőződésük, a felelősség visszatartja őket attól, hogy ide-oda rángassák a kamatot, hiszen a kamat csökkentésének hatására jelentősen eshet a valuta árfolyama - fűzte hozzá a Közép-európai Egyetem tanára.
Hanganyag: Nagy Tamás
