Azok a diákok, akiknek tanulási nehézségeik vannak, akár szociális, akár egészségügyi szempontból, a kiemelkedő eredményeket elért diákokhoz hasonlóan többletpontokat kaphatnak a felvételi során. A Szegedi Biológiai Központ neurobiológus munkatársa szerint a diszlexiás diákok csak szakemberek segítségével kompenzálhatják tanulási hátrányukat. Hoffmann Rózsa, a PPKE-BTK Pedagógiai Intézetének vezetője úgy látja, a szabályozás egy jó cél érdekében hozott rossz döntést takar.
1
Ugyanannyi, 50 többletpont jár az egyetemi felvételin a felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért, mint a diszlexiáért. A felvételi során összesen 480 pontot lehet öszegyűjteni, a tanulmányok és az érettségi pontok alapján 200-200-at, többletpontokból pedig maximum 80-at.
Párduc Árpád neurológus, a Szegedi Biológiai Központ munkatársa úgy nyilatkozott az InfoRádiónak: aki diszlexiás, annak olvasási, megértési, de sokszor egyéb tanulási nehézségei is vannak. A diszlexia azonban kezelhető, habár "kigyógyulni" belőle nem lehet. A diszlexiásoknak más tanulási stratégiára van szükségük. Általában az ilyen diákok ugyanis a tanulás más módjaiban kiválóan teljesíthetnek. Párduc Árpád szerint a diszlexiások nem tűnnének fel a hallgatók között, mivel a felsőoktatásban résztvevők egyre rosszabbul teljesítenek.
Többletpont emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért - és előnyben részesítés okán jár. Képzési területeken elért eredményekért is szerezhető azonban többletpont, sporteredmény, szakképesítés, illetve tanulmányi, művészeti versenyeken elért sikerek miatt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért 1-10. helyezésért 80, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont adható. A részletes többletpont-rendszert a
felvi.hu-n találja.
Az előnyben részesítés miatt járó többletpontoknál hátrányos helyzet miatt 25, halmozottan hátrányos helyzet miatt pedig 50 pont jár, ahogy fogyatékosság esetén is - ennek számít a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia is.
A diszlexiát nem háziorvosi vizsgálat folyamán állapítják meg. Minden megyében és minden településen működik egy szakértői és rehabilitációs bizottság, ők, vagy a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó hivatott megvizsgálni a gyermeket - az esetek többségében az utóbbira hárul a feladat. A gyaníthatóan diszlexiával vagy hasonló problémával küzdő gyermeket általában az orvos vagy tanárai ajánlására viszi a szülő a Nevelési Tanácsadóba. Mint azt Kompos Csilla, a kispesti Nevelési Tanácsadó munkatársa az inforadio.hu-nak elmondta, a "betegség"-nek több fokozata van. A diszlexiás diáknak általában több felkészülési, hosszabb dolgozatírási időt biztosítanak, de az is lehet, hogy az órák látogatásának kötelezettsége mellett fölmentik őt bizonyos tantárgyakból a számonkérés alól.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint elfogadható, hogy ha valaki korlátozott a tanulásában, akkor ezt a felvételi során kompenzálják, és pluszpontokkal segítsék őt, hogy bejusson a felsőoktatási intézménybe. Ő úgy gondolja, aki két nyelvvizsgával rendelkezik, annak amúgy sem lesz nagy előnye a vegyészmérnöki képzésben azzal szemben, aki fogyatékossággal él.
Hoffmann Rózsa egyetemi docens, a KDNP országgyűlési képviselője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán működő Pedagógiai Intézet vezetője szerint a szabályozás egy jó cél érdekében hozott rossz döntés, mivel sérti az igazságosság elvét. Szerinte a rendszer alkalmas két réteg szembeállítására és a kommunista évtizedek osztályalapú felvételijére emlékeztet.
Emellett úgy gondolja, a hátrányos helyzetűeknek és a fogyatékosoknak minden segítséget meg kell adni, de olyan formában, hogy az ne váljon mások hátrányára. Mint mondta, a fogyatékosokat egész oktatásuk folyamán, azaz 18 éven át kellene egyéni foglalkozások, szakkörök, táborok segítségével felzárkóztatni, hogy aztán helyt tudjanak állni a versenyvizsgákon. Ez persze költséges, nagy szaktudást és rengeteg időt igényel. Ezért addig, amíg ez megvalósul, a jelenlegi bejutási keretszámon felül kellene pluszhelyeket biztosítani a hátrányos helyzetűeknek és a fogyatékosoknak. Hozzátette, Svédországban az 56-os magyar disszidenseknek is ily módon biztosítottak helyet a felsőoktatásban.
A képviselő az inforadio.hu-nak kifejtette azt is: rengeteg olyan, nehéz helyzetű, sok esetben szegény nagycsaládból érkező egyetemistát ismer, akik megküzdöttek azért, hogy bejussanak az egyetemre, csak épp nem voltak hátrányos helyzetűnek minősítve, velük szemben is igazságtalan a jelenlegi rendszer, amelyet már az Alkotmánybíróságnál is megtámadtak, csak az még nem tárgyalta beadványukat. Megemlítette azt is, túlzottnak tartják a nyelvvizsgákért járó többletpontok mennyiségét is.
Bakonyi László tájékoztatása szerint tavaly csak mintegy 1300 fogyatékossággal rendelkező jelentkezett egyetemre vagy főiskolára.
Ki a fogyatékos és a hátrányos helyzetű?
A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességű. Ez utóbbi tartoznak például az olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkulia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok).
Hátrányos helyzetűnek az számít, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, netalántán állami gondozott volt. Halmozottan hátrányos helyzetű, akinek ezen felül törvényes felügyeletét ellátó szülője nem végzett többet el az általános iskola nyolc osztályánál, illetve akit tartós nevelésbe vettek. (felvi.hu)
Szöveg: Szilvay Gergely
Hanganyag: Szabó Gergő
