A Gyurcsány-kormány az utóbbi években számos olyan projektet indított el, amelyekből később kénytelen volt kihátrálni. Ezekből néhányat korábbi írásunkban már bemutattunk. A füstbe ment tervek hátterében többnyire koncepcionális hibák, illetve átgondolatlanság húzódik meg.

Olyan kormányzati koncepció is színesíti a a palettát, amelynek megvalósulása a minisztériumok és az MSZP ellenállásán bukott meg. Erre példa a Szetey-tervként ismertté vált grandiózus koncepció, amely átalakította volna a teljes kormányzati és közigazgatási személyzeti politikát, az értékelési és premizálási rendszert.

Ellenállók szövetsége

Szetey Gábor, aki "személyügyi államtitkárként" kezdte tevékenységét, egyes értékelések szerint jót akart, vagyis véget kívánt vetni a közigazgatásban a mesterséges egyenlőségnek, szándéka szerint az ott dolgozók a felelősségük és teljesítményük minősége arányában kapták volna a fizetésüket. Éppen ez okozta a koncepció vesztét: az átalakítási szándék elhalt a szervezet ellenállása, újtól való félelme miatt.

Szetey távozása után többen felhívták a figyelmet arra, hogy túl nagy fába vágta a fejszét, egy ekkora átalakításhoz sem a hatásköre, sem pedig a politikai hátországa nem volt meg. Szetey bukását alapvetően két tényező: egyes szocialista párti prominensek és a minisztériumok ellenállása okozta.

Sarló, kasza...

Az érintettek közül sokakban az utolsó pillanatban, 2007. végén tudatosult, hogy a Szetey által kidolgozott és a kormány által elfogadott új személyügyi struktúrában egyes minisztériumi vezetők, például szakállamtitkárok kiválónak minősített szakmai munka esetén akár 5-6 havi fizetésüket kapják meg jutalomként. 2007. novemberben megtörténtek az értékelések, és decemberben ki kellett volna fizetni a pénzt. Az MSZP bizonyos prominensei az utolsó pillanatban azonban "elkaszálták" a folyamatot.

Ennek fő oka az volt, hogy többnyire az SZDSZ holdudvarába tartozó szakpolitikusok kapták volna a nagy pénzeket, de a közvélemény és a sajtó igen negatív reagálása is segítette a szocialista vétót. A másik ok, hogy az értékelteken kívül a minisztériumi vezetők, vagyis az értékelők sem örültek a többletmunkának, amit a beosztottak minősítése jelentett számukra.

Az MSZP egyes vezetői kihátráltak a korábbi kormánydöntés mögül, a kompromisszum eredménye az lett, hogy 2 havi fizetésben maximálták a jutalmat. Szetey Gábor számára rendkívül kínos volt a döntés, amely voltaképpen másfél évi munkáját tette tönkre néhány perc alatt. A minisztériumi világ realista kisebbsége állítólag pozitívan fogadta a Szetey-féle koncepciót. Ők úgy vélték, hogy a lassan, de biztosan kiöregedő köztisztviselői kar helyére csak a Szetey Gábor által kezdeményezett új struktúrában lehet fiatal tehetségeket behozni. A kínos ügy nyomán többen úgy vélték, sikerült konzerválni a rosszul működő rendszert, tovább züllesztve a közigazgatás színvonalát.

A 2007. december elején meghozott kormánydöntés után Szetey nyomban távozni kívánt. Végül egy ideig még maradt, sajtóértesülések szerint azért, hogy bábáskodhasson a melegek regisztrált élettársi kapcsolatáról szóló törvény megszületésénél, amelynek kidolgozásában komoly szerepet vállalt. Ezzel sem volt nagyobb szerencséje, mert bár a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt. (A kormány hamarosan ismét a parlament elé viszi az átdolgozott tervezetet.)

Kormányzati negyed

A Gyurcsány-kormány másik látványos kudarca a szintén elhalt kormányzati negyed. A hivatalos tájékoztatás szerint a kormányzati negyed beruházást csak megállítja a kormány, de a tervezés folytatódik - ezt jelentette be a kormányszóvivő 2008. januárjában. Mint Budai Bernadett elmondta: a kormány azért döntött így, mert az újonnan felmerült városrendezési szempontok miatt drágább lenne az építés a tervezettnél, és mivel a kivitelezői pályázatban egyetlen jelentkező maradt versenyben, így nem lett volna garantált annak árcsökkentő hatása. Emellett kétségessé vált a kitűzött határidők tarthatósága is - tette hozzá.

A kormány nem nevezett meg felelősöket a projekt kudarcáért, sőt, a történteket nem is nevezték annak... A kormány 8,5 milliárd forintot költött telkek vásárlására, további 632 millió forintot pedig a projektiroda működésére, vagyis - a dolgok mai állása szerint - a semmire.