Ha 2007 a tüntetések éve volt, akkor 2008 a politikai felfordulásé. Az idei évet olyan események színesítették, mint a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és a kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata. Összeállításunk 2008 belpolitikai eseményeiről szól, amelynek második részében a kis pártok belharcait, a gazdasági válság hatásait és több belpolitikai botrányt tekintünk át.
Belharcok az SZDSZ-benAz SZDSZ sokat látott politikusainak idegeit az elnökválasztási botrány borzolta 2008-ban. Kiderült, hogy a Kóka Jánost elnökké választó küldöttgyűlésen szabálytalanságok történtek. A visszaéléseket a Jüttner Csaba által vezetett bizottság vizsgálta ki, amely jelentésében megállapította, hogy a titkos szavazással lebonyolított elnökválasztás, ügyvivőválasztás, valamint az országos tanács húsz tagjának választási eredményét "befolyásolhatták a nem hivatalos küldöttek által leadott szavazatok".
Az ügy rendezésének elmaradása ellen tiltakozva lemondott tisztségéről a párt ügyvivői testületének négy tagja, Béki Gabriella, John Emese, Szent-Iványi István, valamint az ellenjelölt Fodor Gábor is. A csalások alkalmazásával tartott választáson elnökké vált Kóka János azonban a lépésre azt felelte: "a Jüttner-bizottság vizsgálata lezárult, és egyértelműen megállapította: T. Asztalos Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök Fodor Gábor érdekében négy illetéktelen küldöttet buzdított arra, hogy szavazzanak. Ha ez nem történt volna meg, akkor nagy valószínűséggel már az első fordulóban elnök lettem volna".
A párt hírnevét befeketítő ügyet azonban többen nem hagyták annyiban, így végül ismét elnökválasztást tartottak, június 4-én. Ekkor azonban kevés többséggel ugyan, de Fodor Gábor került ki győztesként a küzdelemből. Azóta "kétfejű" a párt, hiszen a szabad demokraták parlamenti frakcióját továbbra is Kóka János vezeti. De ezt a tisztséget sem volt egyszerű megtartania, ősszel ugyanis a frakcióvezető-választást halogatta több hétig a párt, hiszen szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételni a voksolást.
Az MDF belháborújaDe nem csak a szabad demokraták munkálkodtak azon, hogy saját maguk csökkentsék a támogatottságukat, a másik kis parlamenti párt is a belharcoktól volt hangos ősszel.
Szeptember 27-én a párt ismét Dávid Ibolyát választotta elnökévé. A kihívó nélkül induló eddigi pártelnök újraválasztását a 303 érvényesen voksoló küldött közül 207-en támogatták. Dávid Ibolya hatodik elnöki ciklusát kezdheti meg; a pártelnöki kinevezés két évre szól. Egyedüli jelöltként indult ugyan, de nem mindennapi küzdelem előzte meg az elnöválasztást. Kihívóját, Almássy Kornélt korábban azzal vádolta meg a régi-új pártelnök, hogy részese volt annak a megfigyelési ügynek, amelyet a legnagyobb ellenzéki párthoz köthető emberek indítottak ellene. Az MDF parlamenti frakciója szeptember 26-án kizárta soraiból Almássy Kornélt, aki az őt ért fenyegetések hatására visszalépett az MDF elnöki posztjáért vívott küzdelemtől.
Ezzel tovább gyengült az MDF a parlamentben, amely később Vas János kilépése után csak úgy maradhatott meg önálló frakcióként, hogy a korábban a Fideszből kizárt Lengyel László belépett a képviselőcsoportba.
A válság mindent viszŐsszel már a Magyarországra is begyűrűző gazdasági válságé volt a főszerep, amely sok mindent felülírt. Míg korábban kétséges volt, hogy a kisebbségbe szorult kormány képes-e többséget szerezni a legfontosabb törvényekhez, a büdzsét végül az SZDSZ, az adótörvények módosítását pedig az MDF segítségével fogadta el a parlament.
A gazdasági válság következményeként ősszel szinte napról napra változott a büdzsé tervezete. A jövő évi büdzsé rendhagyó módon készült: a másodszor benyújtott költségvetéshez beadott pénzügyminiszteri módosító indítvány formájában tárgyalta a Ház.
Míg szeptember közepén még 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 205 milliárd forintos adócsökkentéssel számolt a kormány, október közepén már a könnyítésnek nyoma sem volt, ahogy a növekedési terveknek sem: a magyar gazdaság teljesítménye Gyurcsány Ferenc szerint egy százalékkal csökken jövőre.
Még nem volt példa a parlamentben arra, hogy a költségvetést közvetlenül a zárószavazás előtt módosítsák. Ha így történt volna, ma nem lenne 2009-es büdzséje az országnak. Az ellenzéki pártok ugyanis kihasználták, hogy a kormányoldalnak nincs többsége, s megszavazták, hogy az önkormányzati sportnormatíva növekedjen jövőre. Ez azt jelentette volna, hogy el kell halasztani a zárószavazást, hiszen változtak a költségvetés főszámai. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság azonban gyors megoldást talált a problémára és a költségvetési tartalékból csoportosította át a sportnormatíva 4.3 milliárd forintját, így végül december 15-én este igent mondtak a jövő évi költségvetésre a képviselők.
Arra a költségvetésre, amely a Gyurcsány-kormány működése alatt immár másodszor tartalmaz megszorító intézkedéseket. A pénzügyi szigor vesztesei részben a nyugdíjasok, akik közül jövőre csak azok kapják meg a 13. havi juttatást, akik betöltötték 62. életévüket, és ők is legfeljebb csak 80 ezer forintot; részben a közalkalmazottak, a kormány ugyanis eltörölte a közszféra dolgozóinak 13. havi bérét, s csak később találta fedezetet arra, hogy ezt részben kompenzálja.
