Az elhízás, az asztma vagy a gyermekkori leukémia elleni gyógyszerek kifejlesztéséhez járulhat hozzá az az új genetikai elemző módszer, amely az informatika segítségével összefüggéseiben mutatja meg, hol érdemes a beteg sejtben beavatkozni, és milyen eredmény várható. Ezt az újfajta analízist mutatja be a Semmelweis Egyetemen a Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézet igazgatója, Falus András akadémikus, akit idén a Semmelweis-díjjal tüntettek ki.
1
A biológiai információk mennyisége és összetettsége átlépett egy határt: az orvostudomány nagyon sokat tud az olyan komplex betegségekről, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a rák, és a biológiai vizsgáló módszerek is rendkívül bonyolulttá váltak - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.
Az informatika különleges új ága, a bioinformatika nemcsak hálózatokban, csomópontokban és az azokat összekötő élekben teszi láthatóvá az összefüggéseket, fontossági sorrendet is képes felállítani; ennek segítségével az új gyógyszereket hatékonyabban, gyorsabban lehet kifejleszteni - tette hozzá Falus András.
Olyan láncszemeket ismerünk meg, amilyeneket eddig nem: azt tudtuk, hogy a lánc egyik végén egy genetikai adat, a másikon pedig az áll, hogy a sófogyasztástól megemelkedik a vérnyomás. Arról azonban nem volt információnk, hogy a két megfigyelés közt milyen átcsatolópontok léteznek, amelyeket gyógyszerrel hatástalanítunk, azaz beavatkozhatunk a folyamatba - magyarázta az akadémikus, aki idén megkapta a Semmelweis-díjat.
Gén, mint "gyógyszercélpont"Falus András elmondta, hogy nemrégiben sikerült megtalálni azt asztmásoknál azt a gént, amely hamarosan "gyógyszercélpont" lesz. Ezt eddig csak az érelmeszesedés kialakulásánál figyelték meg, a bioinformatika használatával azonban kiderült, hogy az asztma létrejöttében is jelentős szerepet játszik - jegyezte meg. A számítógépes megközelítés eddig láthatatlan összefüggéseket tesz egyértelművé, kiemelkednek a kontúrok, amelyeket eddig nem vettünk észre - hangsúlyozta az akadémikus.
A szakértő szerint az anyagcserebetegségek megelőzésében is szerepet kaphat az új genetikai elemző módszer. Az is ennek felhasználásával derült ki, hogy a bélrendszer körül kialakuló barna zsírszövet tele van őssejtekkel. Itt olyan kiemelt géncsoportokat sikerült megfigyelni, amelyek közreműködnek a sejtek osztódásában.
Senki sem gondolta volna, hogy egy zsírszövetben az osztódásra vonatkozóan ilyen izgalmas információkat találunk - fűzte hozzá Falus András.
Hanganyag: Torda Júlia
