A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie.

Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak.

"Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség.

Asselborn azt is elmondta, hogy rendkívüli helyzetben, indoklással ellátva bármely tagállam közölheti, hogy nem tud részt venni az újraelosztási rendszerben, így legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja a rá eső befogadási kvóta 30 százalékát.

A német belügyminiszter a szavazás után bejelentette, hogy hazája a kvóták alapján mintegy 30 ezer menekültet fogad be. Thomas de Maiziere ismételten hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás csak egy építőelem, arra is megoldást kell találni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy tömegével induljanak útnak a menedékkérők Európa felé. A politikus szerint azt is meg kell akadályozni, hogy az elosztott menedékkérők ismét útnak induljanak. Mint mondta, a menekültek nem választhatják meg szabadon, hol szeretnének menedéket kapni, és ha más országban találnak rájuk a hatóságok, akkor "meg fogják kérni őket", hogy hagyják el az Európai Uniót.

A tervet előterjesztő Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely alapján (a korábbi 40 ezerrel együtt) összesen 160 ezer olyan személyt lehet elhelyezni a tagállamokban, akik nyilvánvalóan menedékre szorulnak. Ezt az hivatott garantálni, hogy a menekülteket azt követően indítják csak útnak valamelyik tagállam felé, hogy a frontállamokban felállított hot spotokban elbírálták menedékkérelmüket, és menekültstátust kapnak.

Frans Timmermans a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez a döntés valóban nem fogja egy csapásra megoldani a migrációs válságot, de lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megtegye a következő lépést.

Jean Asselborn kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók is végrehajtják majd a döntést.

"Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik" - fogalmazott Asselborn.

A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.

Lengyelország elérte követeléseinek teljesítését

Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék - így nyilatkozott Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd esti varsói sajtóértekezletén, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott.

"A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését" - érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek.

Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le a diplomata.

Horvátország támogatja a kötelező kvótát, de nem lesz gyűjtőközpont

Zágráb támogatja a migránsok elosztására irányuló kötelező kvótát, de nem lesz hot spot, vagyis gyűjtőközpontja a Közel-Keletről érkező bevándorlóknak - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján újságírókkal.

Ranko Ostojic nem várta meg az ülés végét, hanem miután közölte álláspontját, egyéb kötelezettségeire hivatkozva elhagyta a tanácskozást.

Ebben a pillanatban senki sem tiszteli a szabályokat, ezért nem kell, hogy bárki leckéztessen minket emiatt - mondta, ismét elítélve, hogy Szerbia csak Horvátország felé irányítja a migránsokat.

"Képmutató viselkedésnek tartom, hogy miután a magyar és a szerb belügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a horgosi határátkelőket állítólag a migránsok előtt, egyetlenegy ember sem ment még arra" - tette hozzá.

"A megoldást nem lehet több évre halasztani. Azonnal reagálni kell" - fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy az uniós belügyminiszterek a találkozón elfogadták újabb 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, amelyet egyes információk szerint egy éven belül meg is kívánnak valósítani.

A csehek szerint rossz döntés született Brüsszelben

Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem jelent megoldást és nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi döntésre.

"A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében.

Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai".

A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről.

"Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport".

Az európai uniós belügyminiszteri fórumon a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország utasította el, míg Lengyelország a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, míg Finnország tartózkodott.

Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített.

"Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott.

"Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.

Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását

"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a kötelező kvótákat" a migránsok elosztására - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Pozsonyban arra reagálva, hogy az európai uniós tagországok belügyminiszterei nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ez ellen szavazott.

A kormányfő a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén szólalt fel. Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte.

Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is.

Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.

A Brüsszelben kedden - minősített többségi szavazással - elfogadott megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, további 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek.

Olaszország elérte, amit akart

A római kormány elégedettségét hangsúlyozta Angelino Alfano olasz belügyminiszter kedden, miután az Európai Unió belügyminiszterei megszavazták 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között - jelentette az Ansa olasz hírügynökség.

Angelino Alfano kijelentette: Olaszország elérte, amit akart. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bevándorlók elosztását célzó kvótarendszer kétéves késéssel lép életbe. Alfano arra emlékeztetett, hogy Olaszország ezt már 2013 októberében szorgalmazta, amikor a dél-olasz Lampedusa szigeténél 366 bevándorló veszett a tengerbe.

Az olasz belügyminiszter hozzátette, hogy az Olaszországnak szánt kvótát, vagyis mintegy 40 ezer bevándorlót a következő hónapokban helyezik át az EU más tagállamaiba. Ezzel egy időben működésbe léptetik az olaszországi regisztrációs központokat (hot spot) is.

Ahhoz azonban, hogy az EU hatékony választ tudjon adni a migrációra, működőképes európai visszatoloncolási politikára is szükség van, ennek hiányában ugyanis "egy év múlva ismét a jelenlegi helyzetben találjuk magunkat" - nyilatkozta Angelino Alfano.

Hollande: Európa vállalta a felelősséget a menekültekért

Európa vállalta a felelősséget a menekültekért - jelentette ki kedden Francois Hollande francia államfő, az uniós belügyminisztereknek a 120 ezer újabb menekült szétosztásával kapcsolatos megállapodására utalva.

"Európa képes befogadni, de feltételekkel és szabályokkal, ezt kérte Franciaország" - jelentette ki újságírók előtt londoni látogatásán Francois Hollande."A megállapodás lehetővé teszi végre a menekültekkel kapcsolatos információs és regisztrációs központok létrehozását - tette hozzá Hollande, aki a tervek szerint az esti órákban találkozik David Cameron brit kormányfővel.

Az Európai Unió belügyminiszterei minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére megszavazták kedd délután 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times című lap értesülése szerint egy éven belül döntenek.

"Franciaország már vállalt kötelezettségeket. Én magam jelentettem be, hogy 24 ezer menekültet fogadunk be. Minden országnak tiszteletben kell tartania az e téren vállalt kötelezettségeit. Egyesek nemmel szavaztak, de a minősített többséggel meghozott döntés kötelező érvényű. Ez azt jelenti, hogy azoknak is alkalmazniuk kell az elfogadott megállapodást, akik ellene szavaztak" - hangsúlyozta a francia elnök.

A brüsszeli belügyminiszteri tanácskozást követően a tagállamok állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg szerda este a migrációs válság fejleményeit és a lehetséges megoldásra vonatkozó javaslatokat.

"Nagyon fontos, hogy holnap Európa rendelkezésre bocsássa a pénzeszközöket, és lehetővé tegye, hogy cselekedni tudjunk, mégpedig gyorsan. Egy 450 milliós kontinens számára lehetetlen volna 120 ezer ember befogadása? Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk erre a befogadásra, amelyet betartható szabályok mellett kell végrehajtanunk. Ezt hívják felelősségnek, ezt hívják szolidaritásnak" - hangsúlyozta végezetül Francois Hollande.