Már az alapos gyanú is elegendő volt arra, hogy megbírságolják azt a magyarországi mézkészítmény-gyártót, amelynél termékhamisításra alkalmas alapanyagokat és felszerelést talált az agrárminisztérium és az adóhatóság közös ellenőrző csoportja. A hivatalvezetők a folyamatban lévő vizsgálatokra és az adótitokra hivatkozva nem mondták meg, hogy melyik cégről van szó. Egybehangzó sajtóértesülések szerint a dunavarsányi Aranynektár Kft. keveredett bele az elmúlt évtized legjelentősebb mézhamisítási botrányába.

1

Április negyedikén borult a csupor

Az üzemben nagy mennyiségű fruktózt, nádcukrot, aszkorbinsavat, virágport, aminosavakat, illetve hat tartályban összesen 144 tonna cukorszirupot és mézhamisításra alkalmas berendezéseket találtak a lakossági bejelentés alapján április negyedikén kiérkező ellenőrök - közölte országos főállatorvos. Süth Miklós szakállamtitkár szerint a mézhamisítás gyanúját leginkább az erősítette meg, hogy a zömében Csehországba és Szlovákiába importált méz aszkorbinsav-tartalma sokszorosa volt a természetes mézben megszokott szintnek.

A hatóság ezért 37 millió forint minőségvédelmi bírsággal sújtotta a céget, megsemmisíttette a lefoglalt alapanyagokat, zárolta a raktáron lévő mézkészítményeket, a méz és a szirup összekeverésére alkalmas technológiát pedig leszereltette. Az üzemet ideiglenesen bezárták, később azonban újra engedélyezték a gyártást, de csak egy hatósági állatorvos felügyeletével. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye három hét múlva érkezik meg.

Támogatás után tiltás

A főállatorvos azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz a sorsa azoknak a jelentős összegű uniós és állami támogatásoknak, amelyeket a közelmúltban kapott a most megbírságolt cég. (Az Aranynektár Kft. 733 millió forintos beruházással felújított dunavarsányi üzemét tavaly szeptemberben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter avatta fel. Évi 7-8 ezer tonnás kapacitásával ez a legnagyobb mézfeldolgozó üzem Magyarországon, Európában pedig benne van az első tízben. A cégnek sokáig nagyon jól ment, állami támogatásokat és Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyet is kapott.)

Aki hamisít, az csal is?

A mézgyártó üzemek ellenőrzésében az APEH is részt vett. Az adóhatóság szerint a szóban forgó cég minden bizonnyal adócsalást és vámcsalást is elkövetett. A cukorszirupot ugyanis mézként, vagyis a méz vámtarifaszámának feltüntetésével szállította ki az országból. Ráadásul ennek nagy része fiktív import volt, mert 240 ezer kilogramm méz hiányzik a nyilvántartásból - tudtuk meg Juhász Istvántól, az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának vezetőjétől.

Az APEH arra is rájött, hogy a cég a mézfelvásárlási jegyeken a méz nettó árán felül az államtól kapott integrációs támogatást is feltüntette és ezzel szabálytalanul növelte a 7 százalékos kompenzációs felár alapját.

A megbírságolt cég egyébként azzal védekezett, hogy a 300 millió forintért megvásárolt alapanyagokból nem mézet, hanem méhtakarmányt állított elő. Mindenesetre a bírságot már befizették.

Itt nem tiszta valami

Az biztos, hogy mézügyben nem tiszta valami - valószínűleg éppen maga a méz. Az Országos Méhészeti Egyesület tavaly májusban a brémai székhelyű Applica laboratóriumban, közjegyző által hitelesített vizsgálatot végeztetett kilenc nagy élelmiszer-áruház termékeiről. Bross Péter elnök szerint a tesztek egyértelműen kimutatták, hogy a Magyarországon kapható mézkészítmények hetven százaléka hamisított, mert cukor hozzáadásával készült. Klenácz József, az egyik érintett üzem vezetője szerint az egyesület vizsgálata nem hiteles.

Az InfoRádió többször megkereste az Országos Méhészeti Egyesület elnökét, Bross Pétert, és az Aranynektár Kft. tulajdonosát, Takács Ferencet is, de egyikük sem hajlandó nyilatkozni.

Küldje tovább ismerősének!

Töltse ki a következő néhány sort, majd kattintson a "Küldöm!" gombra.

Címzett e-mail címe: *
Az én nevem:
Az én e-mail címem: *
Megjegyzés:
Az itt megadott email címeket semmilyen formában nem tároljuk, és nem használjuk fel.