eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Orbán: a nyugati integráció és a keleti nyitás együtt lehet sikeres

A nyugati integráció és a keleti nyitás együtt teheti sikeressé Magyarországot - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kedden Budapesten, miután tárgyalt Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel.

A sajtónyilatkozatokat megelőzően a két kormányfő az Országházban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: keresni kell azokat a területeket, ahol az együttműködés mindkét ország előnyére válik. Példaként említette a mezőgazdaságot, az energetikát, a tudomány és technológia területét, valamint a gyógyszeripart.

A tárgyaláson - közölte - áttekintették a világgazdasági helyzetet, és örömmel fogadta, hogy a kazah miniszterelnök véleménye a világ átalakulásáról "nagyon közel esik ahhoz, amit mi, magyarok gondolunk".

A magyar álláspont az, hogy a világ gyökeres és gyors átalakulásban van, ami leglátványosabban a világgazdaságban érezhető - fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország szeretne a változások nyertese lenni.

Szavai szerint a világgazdasági átalakulások "a tehetséges országok és népek előtt komoly lehetőségeket nyitnak ki". A régi receptek ugyanis ilyenkor érvényüket vesztik, előnyt pedig az innovatív, gyors és bátor gondolkodás jelent - mondta, hozzátéve, hogy az az igazi kockázat, ha egy ország nem innovatív és nem bátor.

Orbán Viktor arra kérte Maszimovot, adja át jókívánságait és nagyrabecsülését Nurszultan Nazarbajev kazah államfőnek. A magyar kormányfő fantasztikusnak nevezte Kazahsztán elmúlt 15-20 évben elért eredményeit, megjegyezve, hogy az ország világgazdasági és világpolitikai súlya, jelentősége évről évre nőni fog.

Gratulált egyúttal Maszimovnak ahhoz, hogy Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország a múlt héten - Eurázsiai Gazdasági Uniónak nevezett - kereskedelmi uniót alakított, amely Orbán Viktor szerint fontos szereplője lesz a világgazdaságnak a következő évtizedekben.

"Magyarország ezt egy pozitív világgazdasági fejleménynek tekinti. Mi nem szeretnénk kimaradni ebből a lehetőségből. Magyarország a nyugati integrálódás munkáját elvégezte. Nyugati integráció és keleti nyitás együtt tehet bennünket sikeressé" - fejtette ki a miniszterelnök, aki szavait azzal zárta, hogy bízik a széles, erős, komoly üzleti előnyökkel kecsegtető kazah-magyar együttműködésben.

Karim Maszimov nyilatkozatában azt közölte: országa készen áll arra, hogy hídszerepet töltsön be fontos partnere, Magyarország és a közép-ázsiai államok között.

"Nagyon örülünk, hogy Magyarország a közép- és kelet-európai országok közül elsőként alakította ki a stratégiai kapcsolatokat országunkkal" - mondta a kazah kormányfő, aki szintén kiemelte a mezőgazdaságot és az energetikát az együttműködés lehetséges területei közül, továbbá megemlítette még az egészségügyet, a logisztikát és a turizmust.

A magyar üzletembereket egyúttal minél több kétoldalú projekt megvalósítására biztatta.

A két miniszterelnök stratégiai partnerségi nyilatkozata mellett a magyar és a kazah fél több kétoldalú megállapodást is aláírt. Matolcsy György jegybankelnök és kazah kollégája például a két nemzeti bank közötti, a személyi állomány továbbképzéséről szóló együttműködési megállapodást szignált.

Megegyezés született továbbá a két kormány tagjai között az elítéltek szállításáról, az engedély nélkül tartózkodók visszafogadásáról, szándéknyilatkozatot kötöttek a turisztikai együttműködésről, és létrejött egy megállapodás egy közös befektetési alap létrehozásáról is.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×