A "Tájékoztatás átalakulásról szóló döntés visszavonásáról" című közleményben ez olvasható: "Az MKB Bank Zrt. a tőkepiacról szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján ezúton nyújt tájékoztatást, hogy a főtulajdonos BayernLB döntése nyomán nem kerül sor az MKB Bank Zrt. és az MKB Pénzügyi Zrt. 2013. június 21-én elhatározott átalakulására. A két társaság változatlan tulajdonosi szerkezettel, az MKB Bank Zrt. pedig a mérlegfőösszege tekintetében változatlanul egyben működik tovább."

Az MKB - az MKB Pénzügyi Zrt. egyedüli részvényeseként is - június 21-én jelentette be, hogy aznap megtartott rendkívüli közgyűlése szétválásról döntött. Ennek során az MKB Bank társasági vagyonának - elsősorban a kereskedelmi ingatlanhiteleknek és projekthiteleknek - egy része az MKB Pénzügyi Zrt. pénzügyi vállalkozáshoz kerül át oly módon, hogy az utóbbi egyedüli részvényese a Bayerische Landesbank lesz, míg az MKB Bank Zrt. változatlan formában működik tovább, főrészvényese továbbra is a BayernLB marad - írja az MTI.

A BayernLB a múlt héten még azt közölte, hogy feldarabolja a magyar leánybankot, mert így nagyobb eséllyel tudja értékesíteni. "Kiderült, hogy az MKB egyben nem eladható" - közölte Stephan Winkelmeier, a BayernLB pénzügyi igazgatója Münchenben. A magyar leánybank egyes részeit ezért áthelyezik egy úgynevezett "rossz bankba" ezzel a bank "emészthetőbb" lesz - fogalmazott a német anyabank igazgatója.

A BayernLB-nek legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát az Európai Bizottság tavalyi döntése értelmében.

Simák Pál, az MKB elnök-vezérigazgatója az MTI-nek a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a projektingatlanhitel-portfólió leválasztása az MKB-ról kifejezetten pozitív fejlemény, hiszen ezáltal egy 2009 óta folyamatosan jókora veszteséget termelő, súlyos tehertől szabadul meg a hitelintézet.

Az engedélyezési fázisnál tartó procedúra révén a teljes, tehát a jól teljesítő és a problémás projektingatlan-hiteleket, összességében valamivel több mint 400 milliárd forint értékű portfóliót választott volna le az MKB-ról a német tulajdonos, és szervezett volna át a pénzügyi vállalkozásba, s a leválasztással párhuzamosan az MKB tőkejuttatást is kapott volna tulajdonosától.

A BayernLB nyeresége jelentősen, 97 millió euróról 54 millió euróra (29 milliárd forintról 16 milliárd forintra) esett vissza 2013 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A müncheni tartományi bank ennek ellenére - az erős első fél évnek köszönhetően - 773 millió euró (230 milliárd forint) adózás előtti eredményt ért el az év első kilenc hónapjában.

A bank eredményeit jelentősen rontotta a magyarországi leányvállalatnál a januártól szeptember végéig tartó időszakban keletkezett, 181 millió eurós (54 milliárd forint) veszteség, amelynek oka egyrészt a megnövekedett magyarországi közterhek - a bankadó és a tranzakciós illeték -, másrészt az MKB bolgár leányvállalatának, az Unionbanknak az eladása utáni 64 millió euró (19 milliárd forint) leírása.

A BayernLB csoportszinten 51 millió euró (15,25 milliárd forint) bankadót fizetett be az év első kilenc hónapjában, amelyből 46 millió eurót (13,8 milliárd forint) tett ki az MKB ilyen címen történő hozzájárulása.

A bajor bank várakozásai szerint az MKB várhatóan a jövőben is a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen gazdasági környezetben tevékenykedik majd. Ebben további bizonytalanságot okoznak az olyan politikai indíttatású megoldások, mint például a devizahitelesek újbóli kormányzati kisegítése, amelyek végső soron a bankszektoron csapódnak le újabb veszteségek formájában, és amelyek további racionalizálási lépéseket kényszeríthetnek ki - idézett a BayernLB harmadik negyedéves jelentéséből korábban az MKB.

Az MKB tulajdonosát rosszul érintheti azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a héten tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint - ebből az MKB Bankra 783 millió forint bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt. Az MKB Bank az MTI-t arról tájékoztatta, teljes mértékben megalapozatlannak tekinti a GVH Versenytanácsa határozatában foglaltakat, s bírósághoz fordul annak érdekében, hogy kiderüljön: jogszerűen járt el a végtörlesztések előkészítésében és lebonyolításában.