A ház öt szintes, bár az utcáról úgy néz ki, mintha egy emeletes lenne - nyilatkozta Gőz László az InfoRádió Aréna című műsorában. A Budapest Music Center (BMC) alapítója elmondta: az alsó szinten az Opus dzsesszklub található, ez szombat este megnyílik. Gőz László azért büszke rá, mert itt jó értelemben megfordultak a dolgok: nem egy étterembe hívnak dzsesszmuzsikusokat, hanem egy olyan profi étterem, ahol professzionális hang- és fényberendezések találhatók. Az étterem séfjei mind zenerajongók - tette hozzá.

A mínusz egyes szinten van egy próbaterem is, valamint technikai helyiségek. A második szinten található a dzsesszklub galériája, a koncertterem. A következő emeleten van a könyvtár és zenei információs központ. A következő szinten egy 12 lakásos vendégszoba traktus helyezkedik el, itt a kurzusokra érkezők, illetve a művészek lakhatnak. A legfelső szinten egy tetőterasz van.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.

Páratlan lehetőség

Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel szombat este a Budapest Music Centert (BMC) a IX. kerületben. A Mátyás utcai zenei központban koncertterem, több stúdió, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, kétszintes dzsesszklub és étterem is helyet kapott.

"A zene hozott össze ma este bennünket" - fogalmazott Orbán Viktor megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy Magyarország nyelvi elszigeteltségét a zene csökkentheti. "A jóisten - nyilván jókedvében - úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen" - mondta a miniszterelnök, aki szerint nem telik el nap, hogy ne csendüljön fel egy-egy magyar zeneszerző műve a legelőkelőbb koncerttermekben.

Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat és a magyarok mit értettek meg belőle - vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: a zene révén az egész világhoz szólhatunk.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyaroknak különösen fontos a zene, ezt mutatja az is, hogy a gazdasági válság "tektonikus lökéshullámai" ellenére jut pénz a Zeneakadémiára, a Magyar Állami Operaházra, az Erkel Színházra és most a BMC-re is. Kiemelte: a Budapest Music Center a magyar zenészek zsenialitásából, az alapító-igazgató Gőz László "férfias bátorságából", valamint a kormány által biztosított köztámogatásból és közakaratból adódott össze. Szerinte az igazgató beleírta nevét Budapest és a magyar művelődéstörténet történelmébe. A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, milyen sok kreativitás és alázat kell ahhoz, hogy a régiből újat hozzon létre valaki. "Tiszteletben kell tartani azt, amit az ember örökölt" - fogalmazott, utalva arra, hogy a központ egy régi, romos épületben születhetett újjá az átépítés után. A miniszter üdvözölte, hogy a zenei központ megvalósulásában a magántőke is szerepet játszott. Kiemelte, hogy a BMC a kultúra és a jövő szempontjából az egyik legjobb helyen van, hiszen öt egyetem található a közelében, tehát a fiatalságra is számíthatnak.

Tarlós István főpolgármester a BMC-ben helyet kapó számos kulturális funkciót, valamint az ötletgazda-igazgató Gőz Lászlót méltatta, aki főként a saját vagyonából hozott létre új közösségi teret. Kiemelte, hogy a főváros nemcsak az intézmény "szurkolója", hanem támogatója is kíván lenni, példaként megemlítette, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényhelyszíne az új épület.

Gegesy Ferenc, Ferencváros korábbi polgármestere emlékeztetett arra, hogy több helyszín is szóba került a zenei központ számára, végül egy olyan épület újult meg, amelyet az önkormányzat le akart bontani. Bácskai János jelenlegi polgármester szerint Ferencváros kulturális mágnessé vált, hiszen az Iparművészeti Múzeum mellett itt található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, és remélhetőleg hamarosan megnyílhat a CET-közraktárak épületegyüttes is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt mondta, álmai szerint egyszer Budapest lesz a zene "szilícium völgye". Bejelentette: a Zeneakadémia egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek, s a hangszeren, reményei szerint, a tanárok és a hallgatók fognak játszani.

A rendezvényen felszólalt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint a BMC-vel együttműködő kulturális intézetek képviselői is.

A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme - elsőként a fővárosban - kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat.Gőz László a megnyitó alkalmából nyilatkozott az Építészfórumnak is. Mint mondta: "a ház sokfélesége abból adódik, hogy a BMC 17 éve formálódik. Zenei információs központként indultunk, majd ezt követte a lemezkiadás, a koncertszervezés és a könyvtár. A tevékenységünk bővülésével egyre több helyiséget kellett bérelnünk a Ferencvárosban, és nagyjából kialakult, hogy mire lenne szükség egy ilyen sokrétű tevékenységhez és szerteágazó tartalomhoz. Egy kis irodában kezdtünk, innen indult a zenei információs központ, majd később a többi funkció is szépen elkezdte a maga életét élni. Közben finanszírozni is kellett ezeket a túlnyomó részben közhasznú nonprofit tevékenységeket, ezért megjelentünk a rendezvényszervezés piacán is. A könyvtár és az információs központ működése ingyenes, a fel- és letöltött adatokért nem kérünk pénzt. A finanszírozás másik forrását egy ideig a lemezkiadás is biztosította, ez azonban az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent. Rendezvényeink számának és a terembérleti költségeknek a növekedése miatt úgy döntöttünk, egy olyan házat építünk, amely a céges események mellett komolyzenei és dzsesszkoncerteket is be tud fogadni, ahol lemez- és koncertfelvételeket is készíthetünk. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 17 évet és az életem azt megelőző 20-25 évét tükrözi a ház tartalma, amelynek összeállításánál nagy segítséget jelentett a zenész és rendezvényszervezői tapasztalatom. 33 évig tanítottam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, játszottam több száz koncerten, felvételen, tehát ezzel a világgal tisztában voltam és otthonosan mozogtam benne. Emellett persze a BMC már indulásától kezdve igényelt egyfajta üzleti gondolkodást is."

Nyomot hagyni a világban

Gőz László további fontos gondolatai: "Egy cég vezetése, 20 ember eltartása felelősségteljes feladat, de személyesen nem vágytam nagy vagyonra, és körülbelül azon a színvonalon élek, mint zenészként 35-40 éve. Igazán az izgatott, hogy megteremtsem azt, amire egy zenész igazán vágyik - hogy komoly nyomot hagyhasson a világban. Ez harsonásként nem egyszerű, de a BMC megteremtette ezt nekem. A sok tapasztalat és az otthonról hozott sokrétű érdeklődésem a megfejtés a ház térszervezési rendszerét illetően. A funkcionális összetettség miatt az épület belső működése egy idegen számára átláthatatlan, de én ebben éltem.

A ház filozófiájáról:

Az igazgató szerint "az épületnek vannak nagyon fontos pontjai. A külső neoklasszicista ruhát egy installációhoz hasonló sarokelem szakítja meg (ez volt a lányom diplomamunkája), amelyet csak belülről világítunk meg, míg a homlokzatot - szokványos módon - külső világítással emeljük ki. A régi és az új állandó jelenléte végigvonul az egész házon, ahogy a könyvtárban egymás mellé kerülnek a kétszáz éves kották a pár hónapja frissen írott darabokkal. A lemezkiadásban mi a legnagyobb sikereket kortárs zenei kiadványokkal értük el, miközben rengeteg régi zenei felvételt is készítettünk. Az információs központban kortárs műveket dolgozunk fel, miközben hagyományos előadóművészi adattárat is építünk. Ennek a múlt-jelen egyidejűségnek köszönhető, hogy az irodákban néhol megjelenik egy-egy 120 éves kőfal, utalva a hagyományokra, régi korokra.

A ház - vagy inkább a projekt - megszületett és most kezdődik az élete. Az első 12 év munkában is nagyon hosszú idő lesz, mert ez alatt az idő alatt kell kifizetnünk a felvett hitelt - 72 éves leszek addigra -, ami havonta 10 millió forintot jelent. Ehhez jön még az, hogy a ház működési és programköltsége havonta közel 20 millió forint. Ha nem termelünk meg évente 350-400 millió forintot, akkor veszélybe kerülhet a dolog.

Egyedül nem leszünk rá képesek, csak abban az esetben, ha a ház kulturális működéséhez és egyéb tartalmához (könyvtár, koncertek) kapunk valamilyen állami támogatást. Eddig egyetlen politikai oldal sem zavart el, mindenki tudja, milyen makacs és kitartó ember vagyok, ha a BMC-ről van szó, és azt is tudják, hogy amit mi csinálunk, hiányzik a magyar zenei életből.

A jövő

Gőz Lászlónak ezt a kérdést is feltették: Három gyermeked van; úgy gondolod, ők folytatják majd a BMC-t?

"Valamilyen formában biztos, mivel a tulajdonosai lesznek, ha már nem leszünk. Nekik is érdekükben áll, hogy egész életükben ez tovább működjön. Nem csak a saját gyermekeimről beszélek most, hanem az Õ örököseikről. Ha a ház hitelét visszafizetjük, akkor meggyőződésem, hogy ez a központ tud majd havi 10 millió forintot termelni, amiért érdemes vele foglalkozni. Amúgy meg rendelkeztem, hogy, hogy a ház nem adható el, a funkciója nem változtatható meg, tehát nincs mit tenniük.

Az én korosztályomnak - így hatvan felé - a húsz százaléka már nem él és szanaszét hagyták azokat a dolgokat, amiket csináltak életükben. Ez nekem az első pillanattól kezdve riasztó volt, hogy valaki nagyon vagy kevésbé gazdagon eltűnik a világból és nem marad utána semmi, csak pár emléktárgy. Azt mondhatjuk, hogy ebbe beleöltem az életem második felét - negyven éves koromig csak a harsonával és a tanítással foglalkoztam -, szeretném, ha ez így maradna, mert ennek így van értelme. Budapest egyik legjobb helyén vagyunk a Ferencvárosban: 50 méterre van a Duna, a Nagycsarnok, a CET, a Corvinus Egyetem, közel a Ráday utca, a MÜPA, tíz percre van a műszaki, a jogi és a bölcsész egyetem is. Ez a terület Budapest új kulturális negyede, amelynek egy csendes kis saroképületében fogunk dolgozni, rengeteg koncerttel, kurzussal, dzsesszklubbal, könyvtárral és egy jó étteremmel színesítjük a kerület és a főváros kulturális életét."

A teljes interjú itt olvasható.