A szakértők az elmúlt években több mentési tervet is letettek az asztalra, a Malév mégis bedőlt.
2006-ban a Malév eladta Heathrow-slotját, vagyis fel- és leszállási jogát, ezzel Londonban kiszorult a másodlagos, Gatwick repülőtérre. Még ebben az évben értékesítette üzemanyagtöltő-üzletágát is, így nem maradt számottevő értékesíthető vagyon a cégnél.
Egy évvel később a Borisz Abramovics orosz üzletemberhez köthető AirBridge Zrt. privatizálta a légitársaságot. A megállapodás 200 millió forintos vételárat és a tőkeemelés első, 20 millió eurós részletét szabta meg.
2009-ben a tulajdonos az orosz állami bank, a Vnyesekonombank lett, de csak 2010-ig, amikor ismét magyar állami tulajdonba került a Malév 95 százaléka.
A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz elkészíttette a vállalat új üzemeltetési stratégiáját, amelyben egyebek mellett szerepelt az is, hogy a Malév épüljön be jobban a charter járatok piacára, és igény szerint indítson különjáratokat is. Ezekből a tervekből azonban nem lett semmi, így fordulhatott elő, hogy a magyar katonákat például - pályáztatás után - egy román magán-légitársaság szállította, fordulónként 50 millió forintért.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Malév uniós leszállási jogaival az oroszok és a kínaiak is átszállási pontként szerették volna üzemeltetni Nyugat-Európa felé, ám ez az elképzelés sem valósult meg, részben azért, mert már a távolabbi célok is elérhetőek egy repüléssel.
Az Észak-Afrika felé tervezett nyitás szintén nem valósult meg. Miközben az Egyiptomi légitársaság növelte Budapestre közlekedő gépei számát, a Malév megszüntette kairói járatát.
A válság ellenére a Malév 2009-ben növelte utasai számát, ám a társaság veszteségei is tovább nőttek.
2010-ben a légitársaság éves bevétele 88 milliárd forint volt, a gépek lízingelésére azonban 93 milliárd forintot kellett kifizetniük. Ezeket a gépeket venné most vissza a lízingcég.